Lehet, hogy történelme utolsó, 2018-as választására készül az MSZP. Tisztújítás és megújulás jön. A mozgalom élére be is jelentkezett Szanyi Tibor (60). Igaz, legalább karakánabb, mint Tóbiás József, aki ugyan korban közelebb állhatna a párt megújításához, csak épp fantáziája, karizmája, és hasonló dolgai nincsenek. Pedig lehetne ezt másként!
Őszintén, politikától függetlenül, el kell fogadnunk egy tényt: a politika mára túlnyomó részt elsilányult puszta marketinggé. A feladat nehézsége az, hogy nem egy jól körülírható célcsoportot kell meggyőzni, hanem viszonylag széles tömegeket az árunk feltétlen fontosságáról és hasznáról. Ha ezt hajlandóak vagyunk elfogadni, és van egy egyébként úgyis mindegy pártunk emellé, amelynek tényleg lehet, hogy ez lesz az utolsó megmérettetése, akkor talán meg is próbálhatnánk kezdeni ezzel a tudással valamit.
Az MSZP jelenleg még mindig az egyetlen szóba jöhető balos alternatíva, a maga 20% körül tántorgó támogatottságával. Ha ezt az esélyt növelni akarjuk, ahhoz meg kell újulni. Ezt jól látják a párton belül is, csak azt nem képesek elfogadni, hogy a megújulás azt jelentené: mindenkinek mennie kell (legalább a frontvonalból) aki 2010-előtt szerepet kapott az országos politikában. Mert lehet most hangosan szidni a (Fidesz)kormányt, hogy nem ad pénzt az oktatásra, nem gyógyítja meg az egészségügyet, nem étkezteti a szegény gyerekeket, nem enged sztrájkolni, nem emeli a minimálbért, stb. De minderre valóban volt az MSZP-nek is nem egy kormányzati ciklusnyi ideje, mégsem tették, ők sem. Ezért most az egykori államtitkárok és miniszterek szájából mindentől függetlenül hangzik nagyon hiteltelenül a kritika.
Az MSZP mindenesetre tehát rájött (nem először), hogy újítani kell. Csakhogy az újnak térre van szüksége, azt pedig előtte ki kell üríteni: kedves elvtársak, tessék helyet adni a fiataloknak! Az önök ideje, probálkozása már megvolt, és nagyon nem jött be. Többször sem. Most közeleg az utolsó esély, 19-re lapot kell húzni.
Köszönjük meg Szanyinak, Gyurcsánynak, Lendvainak, Mesterházynak, Simonnak, Kovácsnak, Buránynak, Gúrnak, Hillernek, Kórozsnak, és így tovább az eddigi szerepvállalást, és kérjük meg őket szépen, hogy vonuljanak vissza.
Annyi fiatal arc van a pártban, akiknek a neve már többé-kevésbé be van járatva (de nincs lejáratva), velük kellene valamit kezdeni, ha tényleg meg akarnak újulni. És talán el kellene kezdeni szakmai alapokon politizálni, amit sokan a fiatalok közül már eleve jobban csinálnak, mint a nagy öregek, akik csak a lemez A vagy B oldalát tudják gombnyomásra lejátszani.
Kell tehát egy tényleges új csapat, szakmai politizálás (miért nincs például árnyékkormány?), és meg kell szólítani azt a több millió választópolgárt, akik évek óta még csak el sem mennek választani, mert minek.
Politikától mentesen tehát, pusztán állampolgárként és kommunikációs szakemberként könyörgöm: ne egy Szanyi Tibor legyen a megújuló MSZP arca!
