A Class FM reggeli műsorában azzal kérkedik, hogy műsorvezetői repülőgép szárnyán ülve, helikopteren lógva, vagy épp motoros sárkányrepülőn ülve vezették a műsort. És hogy ettől hősök lettek.
A tömegmédia véleményformáló hatásáról itt most nem értekeznék, nagyjából tudja mindenki, milyen sokat számít az, hogy mit gondol - hogyan állít be valamit egy népszerű műsor.
Ezért olyan szomorú, hogy a hős, mint eszmény, ennyire elkopott - többek között ennek a műsornak köszönhetően.
Hős-e az, aki minden ok nélkül magas kockázatot vállal? Hős-e az, aki valójában technikailag semmi kockázatot nem vállal? És hős-e az, aki mindezeket népszerűség és haszon érdekében teszi?
Röviden: nem. Az előbbiek a szájhősök és cirkuszi akrobaták kategóriája.
Hős - erkölcsi szempontból, eredeti értelmezés alapján - csak az lehet ugyanis, aki mindenféle - erkölcsi vagy anyagi - haszon reménye nélkül, kizárólag mások érdekében cselekszik. Hős lehet Teréz anya, vagy egy közúti baleset szemtanúja, aki kimenti az égő autóban bennrekedt áldozatot. Hős lehet bárki, aki önzetlenül cseleszik. De maximum pojáca lehet az, aki hősnek állítja be magát, miközben egy technikailag teljesen veszélytelen, ugyanakkor teljességgel öncélú dolgot visz véghez. Mégha le is győzi eközben saját félelmét. Amely szép dolog, és önmagában becsülendő, de nem téveszdendő össze a hősiességgel.
Azt hiszem sok valódi hős forgott a sírjában ezen a héten...
