Fontos közéleti téma - kis kommunikációs mellékzöngével. Avagy miért elengedhetetlen, hogy a kommunikáció a menedzsment része legyen. Nem csak egy cégben, egy pártban is. Ott annál inkább.
Az utóbbi idők bővelkedtek durva törvénymódosításokban, amelyek alapjaiban változtatták meg a több mint húsz éve bejáratott életmódunkat. Mindannyiunkét. Mert az SZJA-tól kezdve a Munka törvénykönyvén, közoktatáson, egészségügyen át a választási törvényig minden fenekestül felfordult.
A változások jó részét nehezen kommunikálta a kormány, de ez nem volt annyira feltűnő, mivel a legtöbb ilyen rendszer borzasztóan összetett, a változtatások tengerét sokszor maguk a döntéshozók sem látták át, így mindig ki lehetett bújni a konkrét magyarázkodás alól.
Nem így a választási regisztráció. Egyértelmű helyzet, mindenki ismeri, mindenkit érint. Eddig úgy volt, hogy elmentem szavazni. Most úgy van, hogy elmegyek, sorban állok, papírokat töltök ki, hazamegyek. Majd elmegyek és szavazok.
Az állam feladata az állampolgárok érdekeinek kizárólagos képviselete. Most azonban nem ez történt. Mintha legalábbis statáriumot léptettek volna életbe 2010-ben, úgy vágták el az állampolgárok és az állam közti kommunikációs csatornákat. Se érdekegyeztetés, se népszavazás, se alkotmánybíróság, és most már választások se.
A népszavazást relatíve kevesen használták eddig, mint eszközt, elment. Az AB-hez is relatíve kevesen fordultak, belefért. Az érdekegyeztetést részben sikerült visszaállítani, de közel sem az, ami volt. A választások azonban nagyon sokakat érintenek, hát kellett volna egy egyszerű magyarázat legalább. De nem volt, és máig sincs.
Miután a rendszer - legalábbis alapja - kezdők számára is átlátható, és széles tömegeket érint, megváltoztatását szigorúan indokolt lett volna előbb kommunikációs szinten kidolgozni, aztán bedobni a köztudatba. De nem ez történt. A kormány kommunikátorai - mint már oly sokszor - most sem remekeltek, inkább Mekk Elekeltek.
A kommunikáció azért kell, hogy a menedzsment része legyen (főiskola, első évfolyam, első félév, első óra) mert a hiteles kommunikációhoz a döntést kell megmagyarázni, nem annak kellemetlen következményeit.
Ha a döntés megszületésekor a kommunikáció is egyenlő értékű szereplő, ilyen baki nem fordulhat elő. Most azonban mindent alulmúlt a kormányzati kommunikációs csapat. Vagy kihagyták őket ebből a sztoriból, vagy tényleg ennyire kritikán aluliak. Egy ilyen volumenű döntést a legalaposabban elő kellett volna készíteni, minden kérdésre előre kitalálni a választ, nem pedig hagyni a fél Fidesz vezérkart hülyét csinálni magából.
Mert az egyértelmű helyzetet, hogy "eddig egyszer kellett kimozdulnom, hogy ikszeljek egy papírt", felváltotta az "el kell mennem a hivatalba, munkaidőben, és sorban kell állnom, majd később mehetek ikszelni", ezt nem lehet úgy felvezetni, hogy ezzel egyszerűbbé, jobbá, hozzáférhetőbbé, szabadabbá vált a választás. És nem lehet egy Gulyás Gergőt a parlamentben megszólalni azzal, hogy ez csak egy egyperces dolog. Gulyás Gergely még életében nem állt sorban hivatalban, míg mindenki más ebben az országban rendszeresen. Gulyás Gergelyt nem rúgják ki a parlamentből, ha délelőtt inkább hivatalban álldogál, míg mindenki mást kirúgnak ezért a munkahelyéről. És ha Gulyás Gergely épp nem is ért volna rá megszólalni, de egy Navracsics, egy Kósa, egy Giró-Szász is ugyanilyen blődségeket szajkózzon... Ez több volt, mint hiba...
A kommunikációnak hitelesnek kell lennie, különben megette a fene.
Hát most megette...
