Hát lám, megint bebizonyosodott: ez a kormány (mondjuk mások se igen) tud kommunikálni. Minden eszköze adott, ott van, de nem. A kormány történelemtanárokat, meg üzemgazdászokat és közgazdászokat - lehetőleg munkaviszony-szerű munkát sosem látott népeket - nevez ki a kommunikáció fejének. Ezek az amúgy tisztes szakmával bíró emberkék meg aztán vagy diktafont játszanak, vagy hol ide, hol oda kapnak. És tessék, kész a baj.
Crisis communication at its worst.
Mert kikerült ugye pénteken a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete honlapjára - majd szombaton az Index.hu címlapjára is - az elhíresült videó, amelyen egy minisztériumi "pasas" kimondja az elképzelhetetlent. Azt ugyanis, hogy a főnökei - miniszter és államtitkár - hogyan veszik majd hülyére a népet a karvalytőke IMF-re hivatkozva. No és azt is elmondja, hogy bizony korrupció dúl a MÁV berkein belül, százmilliós tételek mennek el kifogástalan szakaszok felújítására. De hát ez van.
A gépezet beindult, a sajtó begőzölt. A telefonok csengenek, valamit mondani kell. Két rossz válasz is van egy ilyen helyzetben, a kormányzati kommunikáció mindkettőt megteszi.
- Egyrészről az érintett miniszter és államtitkár hallgat. Még csak nem is cáfol vagy erősít meg. Hallgat.
- Másrészről a kommunikációs mukik elkezdenek nyilatkozni, mégpedig hol ezt, hol azt.
Így hétfőre - tehát volt másfél nap a helyzet tisztázására (no meg adott egy erőteljesen centralizált kormányzati struktúra, ami jelen helyzetben speciel kifejezetten előnyére válhatott volna a krízis kommunikációnak) - ott áll mindenki a válaszra várva, hogy akkor most mi van?
És a kabaré folytatódik. A nagy ember végül megnyilatkozik. Aztán megint, de most mást mond. Közben szerencsétlen "pasast" persze kirúgják. Az ügyet vizsgálni nem kell. Sőt, nincs is ügy. Hogy a videó miként készülhetett el, na azt viszont vizsgálni kell.
Hjaj...
És akkor most lássunk egy - nem a tökéletes, csak egy példa - megoldást a szituációra.
Szombaton a hír kirobban. Az ügy súlyosságára tekintettel még aznap az érintett miniszter és államtitkár egy szobába kerül a kommunikációs főemberrel (stábbal), és átbeszélik. Addig mindenki szorosan befogja a száját ami van neki. Délutánra felszáll a fehér füst. Az érintettek nyilatkoznak. Mindketten ugyanazt mondják és emellett a későbbiekben is kitartanak.
Azt mondják, megdöbbentő volt a kolléga nyilatkozata. A helyzet súlyosabb a MÁV-nál, mint eddig gondolták. Az "elmúlt nyolc év" káderei nyilván mélyebben beették magukat a rendszerbe, mint azt gondolni merte volna bárki is. A felújítások körüli maszatolásokat azonnal kivizsgálják, a felelősöket megtalálják és megbüntetik. Vonalbezárások pedig nem lesznek. A kolléga nyilván félreértett valami viccelődő beszélgetést. Kirúgni nem fogjuk, kommunikációs tréningre küldjük és számítunk rá az ügyek felgöngyölítésében. A korrupciós ügyek feltáróit ugyanis jutalmazni kell, értékelni kell a bátorságot, hogy valaki feláll és felszólal ez ellen az elfogadhatatlan eljárás ellen.
Ennek köszönhetően:
- a gyanús ügyleteket házon belül, a minisztérium fogja vizsgálgatni. Nem holmi parlamenti bizottság, ami mindenféle rosszindulatú és eleve elfogult ellenzékiekből áll
- az ellenzék elől elhappoltuk a "követeljük a vizsgálóbizottság azonnali felállítását" szlogent
- bátran kiálltunk a korrupció ellen
- minden várakozás ellenére megvédtük a "pasast" és megjutalmaztuk korrupciófeltáró magatartását
- a videó már nem is olyan szörnyű, mintsem vicces
- de leginkább az ő leleplező videójukból, a mi fontos korrupciófeltáró eszközünk lett
- Pár rövid interjút követően a téma igazából nem is olyan izgalmas, mint amilyennek elsőre ígérkezett, a sajtó leszáll róla.
